the Robin Hood experience

Amennyire élveztem a tegnapi elsőéveseknek szóló kurzusismertetőt, annyira untam és utáltam a másodévesek tájékoztatóját. Nem voltak persze nagy elvárásaim, de azért mégiscsak reméltem, hogy leendő csoporttársaim legalább minimális érdeklődést mutatnak majd irántam. …

Lassan, de biztosan közeleg a félévkezdés. A mai napomat így sikerült egészen „egyetemistásan” végigcsinálni mindenféle tourist-elem nélkül. Délelőtt kurzusismertető a campus főépületében, gyors „ebéd”, aztán vissza a nyelvi központ tájékoztatójára.…

Ahhoz képest, hogy milyen nehezen és keservesen indult a mai nap, meglehetősen jól végződött egy rakatra való nemzetközi diák társaságában. De nem akarom elkapkodni a beszámolót, szóval csak szépen sorjában. Reggel megpróbáltam időben felkelni, (ami csak részben sikerült),…

Ami engem illet, én úgy érzem, hogy kihoztam a lehető legtöbbet a mostani hihetetlenül napsütéses és meleg időből. Amcsi lakótársammal ugyanis felkerekedtünk, és ellátogattunk a közeli kisvárosba, Lincolnba. Nem terveztünk el semmit különösebben előre, csak mentünk a fejünk…

A mai napomat megpróbáltam annyira megszervezni, amennyire csak lehetséges. Elvégre is lassan, de biztosan közeledünk a félév kezdetéhez, nem árt hát, ha az eddigi spontán életvitelemet picit megregulázom.Reggel első utam a nottinghami Royal Centre-hez vezetett, ahol hivatalosan is…

Eddigi blogbejegyzéseimet többnyire késő éjszaka írtam, és ezért néhol igencsak összeszedetlennek tűnnek. Mától kipróbálok egy új módszert: igyekszem kisebb egységekben megírni a nap eseményeit, hogy éjszaka már csak össze kelljen szerkeszteni őket.Végre beszereztem a…

Már napok óta terveztem egy alaposabb nottinghami városnézést, és ma végre sort is keríthettem rá. A fő csapásirány a Nottingham Castle volt, amiről olyan sok rosszat hallottam már, hogy muszáj volt megnéznem.A kastély felé tartva igyekeztem felidézni minden Robin Hooddal…

Örömmel jelenthetem, hogy a mai nappal hivatalosan is a Nottingham Trent University hallgatója lettem. (Azt hiszem, ezzel egy életre elegem is lett az egyetemi beiratkozásokból, még akkor is, ha idén a corvinusos kör csak pár kattintást jelentett.) A dolog nem ment minden fennakadás…

Negyedik napom Nottinghamben nem volt annyira jó, mint az előzőek. Nem történt semmi lehangoló dolog, csak nem ébredtem olyan jókedvűen, mint eddig. De sebaj, fogjuk rá az időjárásra. (Haladok, ugye? Még egy hetet sem töltöttem Angliában, de már majdnem minden bejegyzésemben…

A szerda meglehetősen nehezen indult: fejfájás, torokfájás, kialvatlanság... Mielőtt még gyanakodnátok: nem, nem másnaposság, szimplán csak megfázáskezdemény, amit remélhetően még csírájában elfojtottam egy bögre Neocitránnal. A mai napi program az egyetem felderítése…

És igen!!! Van internetünk, szóval most mindenféle offline hókuszpókusz nélkül tudok blogolni. Hogy ez mennyire menő! Egyébként az internet issue meglehetősen romantikus módon oldódott meg. Mert ugye van abban valami "édes", ha egy német srác egyszer csak megjelenik az…

Melyen kiderül, hogy Angliában tényleg nehéz túlélni melegvizes tömlő nélkül (Elöljáróban: nincs internet, lehet, jó darabig nem is lesz, de bizakodom: mihelyst  működik a hozzáférés, posztolom a bejegyzést) A repüléshez nem fűznék kommentárt, mert szörnyű volt.…