Örömmel jelenthetem, hogy első angliai szemináriumi órámra nem csak melegedni ültem be, hanem tevékenyen részt vettem a beszélgetésben a politikai szociológia tárgyköréről. Bár még sikeresebb lettem volna, ha jobban képben vagyok Skócia jelenlegi függetlenedési törekvéseivel kapcsolatban. De nem baj: a the Guardian majd segít behozni a lemaradást.
Clint Eastwood megint nagyon unalmas volt, pláne úgy, hogy olyan európai történelmi eseményekről beszélt borzalmasan "laposan", amelyekből Zsinka brillírozott (II.Fülöp Spanyolországa, 30 éves háború stb.)
De legalább ma igazán hasznosnak érezhettem magam. Találkoztam ugyanis azzal a két csoporttársammal, kik, ha minden igaz, a tavaszi félévet a Budapesti Corvinus Egyetemen töltik majd. Még nem teljesen biztos a dolog, mert a Corvinus Nemzetközi Irodája eddig még nem jelzett vissza nekik, hogy valóban mehetnek-e; de némi noszogatás után szerintem ez hamar tisztázódik majd. Amúgy igyekeztem minden kérdésükre úgy válaszolni, hogy a lehető legjobb színben tüntessem fel kis hazámat benne szeretett egyetememmel, de nem vagyok benne teljesen biztos, hogy ez sikerült is. De legalább meg tudtam őket nyugtatni, hogy Magyarországon minden nagyon olcsó lesz az angol árakhoz képest.
Mondjuk azért ez sem teljesen igaz, mert a CD-k és könyvek meglehetősen olcsók itt, mi több: minden könnyen beszerezhető. 5 fontért akár két igazi gyöngyszemet is megkaphat az ember, csak legyen ideje válogatni.
És ha már a zenénél tartunk: ma hivatalosan is csatlakoztam a Nottingham Trent University kórusához! Már előző héten is voltam próbán, de akkor még nem voltam benne teljesen biztos, hogy valóban akarom-e ezt csinálni. Végül aztán az egyik ausztrál "szomszédommal" együtt úgy döntöttünk, hogy miért ne? alapon belépünk. Már csupán azért megéri a 10 fontos (!) admission fee, mert fénymásolt vackok helyett igazi kottákat kapunk, és egy hegedűgyantaszagú teremben próbálhatunk. A repertoár most főleg karácsonyi dalokból áll. Őszintén szólva a magyar betlehemesek és Bárdos után ezek a Christmas carolok nem igazán fogják meg a fantáziámat, de a Bohemian Rhapsody mindenért kárpótol. A próba minden szerdán este hattól nyolcig tart: hiányozni nem lehet. (Nemhiába, a kórus komoly dolog: nem ám, hogy majd opcionális lesz, mint az egyetemi előadások...)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.