Eddigi angliai tartózkodásom valószínűleg legemlékezetesebb és legtartalmasabb napján vagyok túl. Sikerült véghezvinnem a nagy tervemet, és eljutottam a yorkshire-i Haworthbe.
Az utazás nem volt egyszerű eset, de végül két vonatátszállás, egy buszozás és összesen három óra hossza után megérkeztem a Bronte nővérek otthonába, Haworthbe.
Mivel elképzeléseim konkrétak, a rendelkezésemre álló idő pedig meglehetősen korlátolt volt, nem sokat teketóriáztam, hanem nekivágtam a városka határában húzódó számtalan túraútvonal egyikének, hogy valóban testközelből tapasztalhassam meg az Üvöltő szelekből már jól ismert viszonyokat. A túra hivatalosan 5 mérföldet tett ki, de én valószínűleg túlteljesítettem, mert miután eljutottam a végcélomhoz, a Bronte-vízesésekhez, megkockáztattam a Top Withenshez (a feltételezett Zúgóbérchez/Szelesdombhoz) vezető utat is. De végül tartottam magam az eredeti tervhez és egy hatalmas kört leírva a vízesések után egy másik kisvároson, Stanbury-n keresztül visszabattyogtam a kiindulási pontomhoz, a Bronte Múzeumhoz illetve a haworthi templomhoz.
Ez így felsorolásszerűen elmesélve nem hangzik valami érdekesnek, de higgyétek el nekem, hogy az volt. A táj elképesztő: szokatlanok a színei, ismeretlenek a hangjai. De a birkák hellyel-közzel olyanok, mint nálunk. Egyre messzebbre kerülve a várostól és egyre közeledve a Haworth Moors dombjaihoz, a Bronte-világ lépésről lépésre megelevenedik.
Megpróbálok itt a blogon is közzétenni néhány képet, de jobb felbontásért érdemesebb lesz a facebook profilomat csekkolni. Az idő gyönyörű volt: nyári meleg, szikrázó napsütés. Nagy szerencsém volt, mert a jó fényviszonyok megkönnyítették a fényképezést, így elég jó minőségű képek készülhettek.
Haworth Church (Anne kivételével a teljes Bronte-család itt van eltemetve)
Bronte Parsonage (a Bronte-család lakhelye, jelenleg múzeum)
Wuthering Heights panoráma
A haworthiek nagyon tudják, hogyan hozhatják ki a legtöbbet a Bronte-imidzsből. (Van itt Heathcliff utca, Bronte Cottage, Wutherin Heights Inn) Igyekeszenek megtartani a városka eredeti, falusias jellegét, ugyanakkor próbálnak eleget tenni a modern kor követelményeinek. Mivel a város számtalan túra- és sétaútvonal kiindulópontja, sok "kutyás" fordul meg itt. Ezt felismerve helyiek gyorsan alkalmazkodtak: Haworth éttermeiben, boltjaiban a négylábúak szívesen látott vendégek. Az eladók külön gondoskodnak arról, hogy a bolt/étterem bejárata előtt egy tál friss víz várja a kuncsaftokat.
A helyiek kifejezetten segítőkészek és vendégszeretőek. Nem egyszer kellett útbaigazítást kérnem tőlük, és ők mindig szívesen rendelkezésemre álltak a maguk ízes yorkshire-i módján. (A darling itt nem dívik, helyette a my love a bejáratott megszólítás.) Nagy meglepetésemre a Bronte Parsonage Museum shopjában minőségi szuvenírekre akadtam: Bronte-regények különleges kiadásban, minőségi rajzok a Bronte-házról, helyi iparosok termékei (szappan, levendulaaroma stb.) Meg is vettem egy válogatott Bronte-versekből álló kötetet. Kacérkodtam egy angol nyelvű Jane Eyre kötettel is, de aztán meggondoltam magam: a Jane Eyre-t otthon is könnyűszerrel megtalálhatom, de a Bronte-költészet már picit fogósabb
A visszautam szerencsére esemény-és problémamentes volt, így volt időm többször is végignézegetni az aznap készült fényképeket. Remélem, nektek is tetszeni fognak.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.