És végre elérkezett a régen várt kedd: a Nottingham Forest -Middlesbrough mérkőzés napja.
Nem mondom, hogy minden flottul működött a mai napon,(rohangálás az egyetem két campusa között; hideg, szeles idő, túlbuzgó amcsik) de mikor már a stadion lelátóján ültem, és első kézből élvezhettem az angol futball-élményt, meg voltam elégedve a helyzetemmel.
Azt tudni kell, hogy az átlag nottinghami nem igazán szereti a Nottingham Forestet. Talán cikinek is érzik, hogy a hajdanán szebb időket látott klub milyen gyatrán teljesít mostanában. Ennek ellenére a stadion szépen megtelt: az óriáskijelző szerint mintegy 21000-en szurkolták végig a mérkőzést. (Ez több, mint drága szülővárosom teljes lakossága.) Mi is igyekeztünk azonosulni az általános hangulattal: próbáltuk megérteni, mit skandál a "kemény mag", méltatlankodtunk, örömködtünk. Én persze hamar rájöttem, hogy semmiféle angol fociszókincsem nincs, így jobbára magyarul kiabáltam, hogy "ott van üresen!", meg hogy "leeeess". Mellesleg kegyetlenül hideg volt, csontig hatoló, így kész felüdülés volt a zsúfolásig megtelt buszon hazazötykölődni. (Büdös is volt, és meleg is.)
Dehogy el ne felejtsem: a Nottingham Forest 2-0-ra verte a vendég Middlesbrough-t nagy meglepetést okozva. Maga a foci nem volt kiemelkedően élvezetes (tévében nézve kifejezetten unalmas lett volna), de a hangulat mindent megmásít.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
főzőcske okosan 2011.10.29. 16:14:34